Dr. Ferencz Marcel Habil, DLA | INTUITIVITÁS_DLA

2007 DLA VÉDÉS PREZ MOVIE

INTUITIVITÁS-DLA-értekezés

Gazan figyelmezteti tanítványát: „Ha az igazságot filozófiai úton közelíted meg, azzal csak a szóbeli tanításhoz gyűjtesz anyagot. Ha nem mélyülsz el folyamatosan tudatodban, akkor igazságod világa kialszik.

INTUITIVITÁS: Az intuíció energia.

Határát nem az emberi képzelet, hanem az intuíciós önmegismerésből fakadó erkölcsi, etikai jellem állítja fel. Felszabadítása ismerőjének felelősség, az átruházottnak újjászületés. Keleten az intuíciós pillanatnak 16 lépcsőjét ismerik.

A legtisztább intuíció a szembenézés hitvallásán emelkedik.

A következő 8 gondolat-gyakorlati lépcső az alkotásfolyamatot jelentik:

1,PASSZÍV TELJESSÉG-mozdulatlan
2,KELETKEZÉS-gondolatkontinens
3,ÉRINTÉS-önmegismerésünk izgalma, a kiszolgáltatottság kockázata
4,INTUÍCIÓS UGRÁS-gondolatszálon függés
5,KÜZDELEM-intuíciós etika, a belső út törvénye
6,KOZMIKUS TÉRHÁLÓ-intuíciós erőtér diagramm
7,VALÓSÁGBA EMELÉS-tervezés folyam, a gondolati térfátyol megtartásának kísérlete
8,A MESTERMŰ-természet nehézkedése, a valóság keresztmetszetébe öltött terv-élet-RAJZ

A következő fogalmak a belső alkotói harcot vetítik elénk, erőket, melyek a tervezés pillanataiban működnek:
a,KÉT KOCKA-keletkezés előtti állapot, a gondolatszerkezet vetületét, a megismerés barázdáit hordva
b,MOMENTUM-a gondolatépület ásványainak felismerése, az ihletettség időlassító szerepe c,GONDOLATVEZÉRLŐ-a világmodell állandó plaszticitásában való útvesztés-keresés d,MODELL VETÜLET-a pillanatra szilárdulni vélt önkifejező világmodell,
A GONDOLATÉPÜLET VETÜLETI PILLANATMETSZETE-a megismerés alkotóeleme

Az I., II., III., IV., V. fogalmi pillér által emelt ÉPÍTÉSZET:
ÚT-GONDOLAT-VONAL-FORMA –ARÁNY

I.ÚT
TÉZIS: „Intuitív gondolati elemzés útján fellehető, modellezhető az a fogalmi rendszer, amely elhelyezést, pozíciót képes adni : az alkotó öntevékenységéről, világképének meghatározásáról, lényegi mondanivalójáról, működésének nyomonkövethetőségéről”

kezdő útja
haladó útja
mesterjelölt útja
mester útja

Az alkotási folyamat akkor kezdődik, mikor felismerjük és alkalmazzuk önmagunk fogalmi szűrőrendszerét. A szűrőelv határolja el a belső gondolatteret a felszíni gondolkodástól. A kezdő és a haladó gondolati alap helyzete kívül esik a gondolattér aktív szféráján.

A kezdő kizárólag a forma-következmények tartományában mozog. Gyűjtő
A haladó a forma-gyökerek mentén látja át önnön világát, így rejtve marad előtte a valódi alkotói központ. Kereső
A mesterjelölt a gondolattér határán áll, intuícióit a lényeg érintése nélkül használja, az intuíció viselkedési szabályait nem ismeri. Virtuális középponttal alkot. Kutató
A Mester az életkifejeződés súlypontját elérve teremt. Kifejező

A műhely szelleme: Intuíciós tömegvonzás. Az intuíciós hajlamok irányba rendeződése mesteri hangolással, gondolatfűzéssel.

A Mesteri tanítás: A mester intuíciós tengelyének transzformálása a haladó szférájába gondolatfúzióval.

II.GONDOLAT
TÉZIS:„A gondolatteret felépítő és működtető elvek, az alkotó számára megfogható nyelvi-képi rendszerek. Szerkezeti felépítése az érintkező fogalmi rendek találkozásában és összefüggéseiben keresendő. Az alkotó építész tevékenységében tetten érhetők a gondolat-megnyilvánulási momentumok elvont és gyakorlati párhuzamosságai”

-Eszköz: A kitűzött létprogram költészetének eszköze.
-Cselekvés: Az intuitív önfeltáró folyamat időmegállító képességét a mesterek tanítják.

Miért fontosak gyermekkori gondolattereink?
A gondolattér elemi tértulajdonsága a születéstől kezdve erőhatásoknak kitett énképpé fogalmazza magát,melyet impulzus áramok magnetizálnak, becsapódó,téridőn kívüli hírhordozó viselkedésmagok gerjesztenek. A gondolattérbe jutó aktiváló erő érett korban a többrétegű gondolattérben fogalmi térpontokat épít, esztétikai, logikai, etikai rezonanciákat keltve.
Játék. A gyermekben nyiladozó elemi értelemi lépcsők kötetlen komoly játéka, a fejlődő gondolatmagok jelenlétének hatása. A gyermek fizikai mozgása később a gondolattér mozgásává válik. A gyermeki tudat lépték független tere, annak gondolatkarakterei felnőtt korra a a csontszövetek erőáramainak arra a területére vándorolnak, ahol az öröklött képességek találhatók. Később az alkotási folyamat ezekből az elraktározott szöveti tulajdonságokból táplálkoznak. Felnőtt kori gondolkodásunk katalizátorai saját csontjaink, tartószerkezetünk. Tudjuk, a többlet csonttal születettek a generációs emlékanyag és a többlettudás hordozói.

III.VONAL
TÉZIS: „A Vonal szellem és valóság határa. A „vonalképi” szimbólumok térszövetet alkotnak a tudatban. A vonal tudatsíkok egyesítésére, bontására és azok lényegi kifejezésére képes. A vonalképi struktúrák gondolatteret indukálnak”

“A szavaimon nem uralkodtam annyira, amennyire uralkodom a rajzban.” Szalay Lajos

-Építészet: Az építészet nyelvének írásképe a Vonal.
-Kötés: A vonal határfelület. A vonal összeköti a létezőt a nem létezővel.
-Eszköz: Eszköztelenségében, testetlenségében van hatalma. Az első nyomot hagyó megnyilvánulás. A diffúz terek tájékozódási eszköze.
-Természet: A Vonal felfed. Feltárja múltunkat, kérdez, jövőt sejtet.

Milyen világ nyílik a vonal belsejében, mi történik, mitől vezetődik?
A ceruza által meghúzott vonal nem látható vonaltartományokra esik szét. A rétegek, párhuzamos vonalrendek egymásmellettisége gondolati strukturáltságot jelölnek érzelmi –erkölcsi –logikai –esztétikai –metafizikai szinteken. A vonaltartományokon kívül eső aktivitási középpont tartalma szerint valamelyik tudatréteg dominanciáját képes megragadni és munkára bírni. Az aktivitás, mint excentrikus gyújtópont, igyekszik eltéríteni a vonalpászmákat a gondolatmentes pályáról. Az alkotói aktivitás folyamatos határozott irányú erőhatása determinálja a vonalrajzon kialakuló sűrűsödési pontok helyzetét és a vonalszálakból vonalszövetet generál. A fejlett, nagy sűrűségű gyújtópont, fel tudja robbantani a kezdetben rendben haladó hierarchikus fogalmi- és vonalrendet.

Intuíciós rezonanciák ébrednek két tenyér között az ihletettség pillanatában. A gondolatmagok az ujjbegyeken “kitapinthatók”.
Rajzasztal: Az eseményrendek tér-idő áthangolódása megnyithatja a sajátidő tartományainkat. Rejtett lényünk üzeneteit üdvözölhetjük.

IV.FORMA
TÉZIS: „A forma szellemi tartalma szerint következmény, modellező eszköz. Az építészeti forma az emberi létforma sorsfüggvény-következménye. A forma gyökere az őt éltető fogalmi elemek kölcsönhatása”

-Tér: A természet a forma fogalmával stabilizálja térré szándékait.
-Megértés: Az építészeti formatan megértése az anyagtörvények lassan változó világának desztillátumában keresendő. Az építészeti forma önmagában nem létezik hosszú távon az őt kitöltő élettörvények nélkül.

“A forma, mondhatnók ezek után, a formált lény sorsa.” Halasy-Nagy József

Hogyan adható az építészeti formának erő?
Az alkotói kinyilatkoztatások megrajzolásának időpontjában az elemi vonalszálak megmozdulnak. Szellemi koncipiálásnál az alkotói lendület fajsúlya a vonalmezők kimozdítására, önmagára gyűrésére képes. A fogalmi térpontok nehézkedési ereje térelemmé sűrít. Ekkor a térelemek eleven képletek.

V.ARÁNY
TÉZIS: „Az arány a „teremtés” kulcsa. A belsőképi világmetszet középpontjában áll. A forma-, vonal-, gondolatképek „mozgatója”.”

-Lépték: Az egyetemes térkép-e-zés alapja.
-Sors: Elvont fizikai és szellemi sors író.
-Aktivitás: Az arány megtartó, befogadó, elsöprõ, kiszorító elem. Fogalomközéppont, mely magába szívja és kirobbantja felfestett világainkat.

A belső hangnak mi a jelentősége az alkotásszerkezetben?
Rajzasztal: A hangzás nagymesterei épületszimfóniát emelnek már gondolatban is rajzasztaluk mellett. Megszerkesztik a fogalmi hálót, kitüntetett pontjaira vonal-, formahúrokat kötnek az elemzés problémafeltáró képességével, majd hagynak időt az elemi gondolatszálak feszítésére. A feszítést a természetre bízzák.

Idő elteltével a megfeszített gondolatszálak vonallá és formává szilárdulnak és hallásukra hagyatkozva karmesterként vezetik gondolat épületüket a megszületés felé.

UTÓSZÓ:

“Költeni annyi, mint hagyni az õs-szót a szavak mögött felzengeni” Gerhard Haupmann