Méretezéselmélet

Tárgy oktatói

Vidra Róbert

Ismertetés

Minden mérnöki tervezéshez elméleti ismeretek szükségesek, amelyek nemcsak műszaki részletismereteket ölelnek fel, hanem tágabb körű tudást is tartalmazniuk kell. A mérnöknek tájékozottnak kell lennie az általa tervezett létesítmény emberi vonatkozásairól, beleértve nemcsak a használati szempontokat, hanem a komfortot, az esztétikát, a környezetvédelmet, és általában az emberre, az emberi közösségre gyakorolt hatásait. A mérnöki feladatkör régebben főként a földfelszín alakítását-művelését, a kultúrtáj létrehozását ölelte fel, amibe egyaránt beletartozott a vízszabályozás, az út-, vasút- és hídépítés, a geodézia, a településrendezés és -gazdálkodás. A “kultúrmérnök” fogalma a régebbi időkben jól kifejezte a társadalmi célokhoz és kultúrához kapcsolódó széles látókörű, munkaterületeit egészében áttekintő mérnöki hivatás lényegét. A mérnöki alkotó tevékenység a következő négy lépésből áll: anyaggyűjtés, érlelés, az alapötlet kitalálása, részletes kidolgozás. Az építménytől az építtető azt várja el, hogy a saját elképzelését valósítsa meg, és lehetőleg olcsó legyen. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a legkevesebbe kerülő megoldást, mert figyelembe kell venni az építési idő hosszát, a fenntartási költségeket, az átalakítási lehetőséget és még sok más tényezőt. Mindezeket úgy foglalhatjuk össze, hogy a leggazdaságosabb megoldást kell megkeresnünk, ami voltaképpen optimálást jelent. A mérnöki tervezéselméletnek az egyik része azokat az elméleti műszaki ismereteket tartalmazza, amelyek szükségesek a létesítmény korrekt megtervezéséhez, ilyenek a statikai, vízépítési, közlekedési ismeretek, a másik rész a mérnöki tevékenység emberi (szociológiai, pszichológiai, településfejlesztési stb.) vonatkozásait és kapcsolódásait kutatja, túlmutatva a szorosan vett műszaki szempontokon.

Vidra Róbert